A 2024-es olimpiával kapcsolatos beruházásoknak mindenképpen illeszkedniük kell a közép- és hosszú távú nemzeti fejlesztési tervekhez, s fontos, hogy minden magyar ember magáénak érezze az eseményt és győztesen jöjjön ki belőle – ezek voltak a fő mondanivalói a Társadalmi párbeszéd az olimpiáért program keretében megrendezett konferenciasorozat első, szerdai rendezvényének.
A gazdasági előnyökről szóló panelbeszélgetésben András Krisztina sportközgazdász, a Corvinus Egyetem adjunktusa elmondta, az olimpia nem lehet végcél, hanem egy hosszú távú folyamat mérföldköve kell, hogy legyen. Hozzátette: az olimpia át fogja lépni a határokat, már csak Magyarország uniós tagságából és földrajzi elhelyezkedéséből adódóan is. Sokkal könnyebb bevonni a rendezésbe szomszédos országokat is, egy-egy sportág versenyeinek lebonyolítása kapcsán.
Szalay-Berzeviczy Attila, a BOM a Magyar Sportért Alapítvány (BOM) kuratóriumi elnöke emlékeztetett rá, hogy Magyarország kontinentális és közép-európai versenyképessége visszaesett a rendszerváltás idejéhez képest, egy olimpia viszont nagy lehetőséget kínál a felzárkózásra. Hozzátette: minden magyar embernek el kell hinnie, hogy megvalósítható, megéri megrendezni, s fontos, hogy itthon mindenki profitáljon belőle.
Az „Infrastruktúra-fejlesztés – közlekedésfejlesztés – városfejlesztés” panelbeszélgetésben Skardelli György építész kiemelte: a gazdaságos olimpiának nem csak egy jelszónak kell lennie.
„Nem szabad a megaberuházások kísértésébe esni, a létesítményeket a józan szempontok figyelembevételével kell megtervezni” – húzta alá, majd azzal folytatta: lényegesnek tartja, hogy a játékok eseményeit „szét kell teríteni” az országban, hogy a vidéki emberek is magukénak érezzék az olimpiát.
Finta Sándor, Budapest főépítésze a fenntarthatóságot hangsúlyozta, s fontosnak nevezte, hogy semmilyen felesleges beruházás ne történjen, és az olimpia után ne készülhessenek olyan elrettentő képek a létesítményekről, mint Athén esetében.
Az olimpiához kapcsolódó emblematikus építkezésekkel kapcsolatban Skardelli György egy olyan, észak-déli olimpiai vasútvonal megépítését említette, amely összekötné a helyszíneket. Takács Miklós, a FŐMTERV Zrt. közlekedésfejlesztési igazgatója egy Olimpiai Park vasúti megálló ötletét vetette fel, amelyre a millenniumi földalatti vasúthoz hasonlóan 100 év múlva is emlékeznének. Az olimpiai központ helyszínét illetően még nincs döntés, erre a Duna-part, a Puskás Stadion és környéke, valamint a Csepel-sziget jöhet szóba.
A „Bajnokok kerekasztala” – sportszakmai beszélgetésen Kovács „Koko” István, olimpiai és világbajnok ökölvívó, az Olimpiai Védnöki Testület tagja arra hívta fel a figyelmet: az eddigi olimpiák legnagyobb hozadéka az volt, hogy összehozta az embereket. Gyárfás Tamás, a Magyar Úszó Szövetség elnöke és Polgár Judit nemzetközi sakknagymester egyetértett abban, ne csak az olimpiarendezés legyen a cél, mert ha magasabbra tesszük a mércét, akkor sok olyan világversenyt elnyerhetünk, amelyet a pályázat nélkül nem.
A konferenciasorozat június 3-án Miskolcon folytatódik, a záró eseményre, június végén ismét Budapesten, nemzetközi szakemberek bevonásával kerül sor.
