Tegnap ünnepélyes keretek között búcsúztak el a Puskás Ferenc Stadiontól, korábbi nevén a Népstadiontól, amelynek mintegy száz milliárd forintból megújuló jövőre várható újjáépítés előtti bontása a közeljövőben kezdődik, az átadás pedig 2019-re várható. A Puskás Ferenc Stadion utolsó hivatalos eseményén a „Viszlát, stadion!” elnevezésű program részeként pályára lépett az ELTE cheerleader csapata is, a nézők a Színész újságíró labdarúgó találkozó első félidejét követő szünetben gyönyörködtek a lányok programjában. Mint köztudott Magyarországon is fejlődik a Cheerleading és a Cheer Dance. 2015-ben elismerést érdemlő egyetemi cheerleader eredmények születtek az Európa-bajnokságon is. Az ELTE Cheer Team 8 kategóriában kvalifikálta magát a hivatalos European Cheerleading Championship-re, amit 2015. június 28-án Ljubjana-ban 23 ország 3000 sportolójának részvételével rendeztek meg. A Puskás Stadionban a programot bemutató hallgatók a sportágat három éve kezdték, mára azonban már elismerést érdemlő eredményekkel büszkélkedhetnek a kultúrát és a sportot egymáshoz közelítő speciális sportágukban.
A szervezők a cheer lányok programját befogadó, egykori színész-újságíró rangadóval (SZÚR) is a futball és a kultúra szoros kapcsolatát kívántál kívánták erősíteni, így ennek jegyében a színészek később külön műsort is adtak. Mint ismeretes a jövőben az újonnan épülő sportkomplexum is befogad majd, a labdarúgó mérkőzések mellett, zenei eseményeket is, hiszen itt lesz egyben az ország legnagyobb és legmodernebb koncerthelyszíne is.
A tegnapi búcsú rendezvényen megemlékeztek a magyar férfi kosárlabda-válogatott 1955-ös, népstadionbeli Európa-bajnoki győzelméről, illetve az atléták korábbi sikereiről és külön köszöntötték az 1965-ben Budapesten rendezett Universiade helyszínre érkező résztvevőit is.
Az egykoron rendszeresen hetven-nyolcvanezer néző előtt megrendezett fővárosi kettős rangadók klubjai is összemérték az erejüket: ezúttal öregfiúk csapatokkal képviseltették magukat, ugyanabban a párosításban, amelyben az utolsó dupla derbit játszották 1987. május 2-án, így az Újpest a Honvéddal, a Ferencváros a Vasassal játszott. A programot a parlamenti válogatott és az olimpikonok találkozója zárta. A VIP-teremben sporteseményekről, társadalmi- és kulturális rendezvényekről vetítettek fotókat, a Toronyépület aulájában elhelyezett vitrinben pedig sportszereket, ereklyéket állítottak ki.
Háttér Egy kis érdekesség a stadionról: Először a két világháború között vetődött fel az az ötlet, hogy épüljön Budapesten egy legalább hatvanezres stadion, az építkezés azonban csupán 1948-ban kezdődött. Az ezt következő években – a londoni olimpia magyar sikereitől lelkesen – ezrek vállaltak önkéntes munkát az új stadion építésén. A hivatalos megnyitót egész napos sportünnep kísérte. A Puskás Stadiont hivatalosan 1953. augusztus 20-án avatták, de már felavatását megelőzően is játszottak benne futballmérkőzést. Május 6-án (ma már ez a Magyar Sport Napja) a Grosics (Gellér, 46.) – Buzánszky, Börzsey, Lantos – Bozsik (Bányai, 61.), Kovács I – Budai II (Sándor, 46.), Kocsis (Palotás, 46.), Hidegkúti, Puskás, Czibor összeállítású tizenegy a korábbi válogatott játékosból lett játékvezető, Harangozó Sándor bíráskodása mellett 11:1-re verte e létesítményben az NB II Közép csoportjának bajnokát, a Szikra Gázművek csapatát. A korabeli sajtóbeszámolók szerint a találkozót titokban akarták megrendezni, ám ez nem sikerült, így a mérkőzés végére már nagyszámú közönség gyűlt össze a lelátókon. Az új arénában az első gólt a 6. percben Kocsis Sándor lőtte. A további tíz gólt Hidegkúti (4), Puskás (3), Palotás (2) és Czibor szerezte. Az ellenfél szépítő gólját pedig Mohácsi szerezte.
