Sportbányászat

A legfőbb pozitívum az Akadémia átadása volt

A Kozma István Magyar Birkózó Akadémiánál (KIMBA) abban bíznak, hogy áprilisban megkezdhetik a munkát. A csepeli központú intézmény tavaly mutatkozott be egy sikeres toborzó körúttal, a pandémia miatt ugyan nem tudtak az eredeti tervek szerint haladni a képzésben, de januárban és februárban szintfelmérők lesznek a fiatal birkózóknál – nyilatkozta Bacsa Péter, a Magyar Birkózó Szövetség (MBSZ) ügyvezető alelnöke, egyben a KIMBA szakmai felelőse.

„Meglehetősen furcsa, akár úgy is fogalmazhatnánk: drasztikus esztendőt tudhat maga mögött a világ. Ennek okozója a koronavírus járvány, amely eddig szinte elképzelhetetlen korlátozásokra késztette a kormányokat és a szervezeteket. Sportágunkban elmaradt például az összes utánpótlás-világverseny – így a hazai rendezésű kadét-világbajnokság is –, halasztották a budapesti európai olimpiai kvalifikációs viadalt, nem beszélve a 2020-ra tervezett Tokió játékokról, amelyet 2021-re ütemezett át a Nemzetközi Olimpiai Bizottság. Történtek ugyanakkor pozitívumok is, amelyek közül az egyik legfőbb a KIMBA átadása volt” – mondta Bacsa Péter.

A szakmai stáb jelenleg is gőzerővel dolgozik. „Szeptember óta a tíz felvonásból álló országos toborzó körút mellett szülői nyílt napot, és országos szakmai felmérősorozatot egyaránt indítottunk annak érdekében, hogy a teljes értékű munka zökkenőmentesen elrajtolhasson szeptemberben” – tette hozzá a sportvezető.

Tovább

Egy magyar a Világjátékok All Star-ban!

Egy magyar sportoló is bekerült a Világjátékok elmúlt 40 évének legjobbjai közé. Kanyó Dénes búvárúszó ugyanis helyet kapott a TOP 24-ben. A Világjátékok Nemzetközi Szövetsége (IWGA) honlapján január 8 és február 8 között minden nap (!) lehet szavazni. Az első körben – január 20-ig – kialakul a legjobb 10-es mezőny, utána pedig a TOP 10-ben lévőkre lehet voksolni.

A legjobb 24 versenyzőt az egyes sportágak nemzetközi szövetségei választották ki, így Kanyó Dénes listára kerülése egyben sportdiplomáciai sikerként is elkönyvelhető.

„Hatalmas megtiszteltetés ez számomra, és úgy gondolom, hogy ez egyben a magyar búvársport, és a hazai sport dicsősége is” – mondta Kanyó Dénes, aki 1997-ben szerepelt először Világjátékokon. Akkor, Lahtiban egy váltóban szerzett ezüstéremmel zárt. 2009-ben Kaohsiungban is dobogóra állt, miután bronzérmes lett, sportpályáját pedig 41 évesen, Wrocławban koronázta meg, amikor aranyérmes lett 2017-ben. Kanyó 2013-ban is ott volt a játékokon, amikor két negyedik helyezéssel zárt.

A szegedi élsportoló mindezek mellett többször nyert világ- és Európa-bajnokságon érmet, mind a mai napig versenyezik, az eredményeken túl ezt az életpályát ismerte el az IWGA azzal, hogy beválogatta az All Star-ba.

A Világjátékokat az olimpiákhoz hasonlóan négyévente rendezik meg, mindig a nyári játékok utáni évben. Az olimpián kívüli sportágak seregszemléje – a tokiói halasztás miatt – legközelebb 2022-ben lesz az egyesült államokbeli Birminghamben.

Kanyó Dénesre itt lehet szavazni: https://www.theworldgames.org/awards/The-World-Games-Greatest-Athlete-of-All-Time-81

Tovább

Kovács Bálint csapatfőnöke szerint “ütőkártya” a tervezett MotoGP-pálya

Kelemen Krisztián, a Kovács Bálintot is menedzselő H-Moto Team tulajdonos-csapatfőnöke “igazi ütőkártyaként” tekint a tervezett magyarországi MotoGP-pályára, és reményei szerint a hazai gyorsaságimotoros világbajnoki futamon már magyar versenyző is rajthoz állhat.

“Vannak tehetségeink, mint minden más nemzetnek, és őszintén remélem, hogy a döntéshozók okosan játsszák ki az ászainkat, így ha a királykategóriában még nem, de a Moto GP valamelyik géposztályában már lesz magyar versenyző a hazai futamon” – idézte a csapat közleménye a sportvezetőt, aki attól is nagy előrelépést vár, ha a hazai motorsport utánpótlás-fejlesztésével kapcsolatos tervek részletekben, vagy egészben megvalósulnak.

“Az eddigiekhez képest mindenképp pénz kerül a rendszerbe, ami mindenkinek segíti majd az életét. Bálintra komoly szerep hárul a jövő építésében, mert fiatal, tehetséges, sikeres versenyző, nem mellesleg jó tanuló és megvan benne az empátia a tudása átadásához” – mondta Kelemen Krisztián.

A tulajdonos-csapatfőnök szerint 19 esztendős versenyzője követendő példa lehet mindenki számára: “leraktunk egy viszonyítási alapot 12 éves kora óta, ehhez lehet a teljesítményeket mérni, és már eddig is úgy tartottam, hogy amit ő a pályán kimotorozott, azt annak, aki jobb akar lenni nála, meg kell tudnia javítani”.

Kovács Bálint tavaly az Alpok-Adria Bajnokság csonka szezonjában a superbike géposztály élén zárt, a cseh bajnokságban második lett, az idény végén pedig bemutatkozott a Spanyol Superbike Bajnokságban, melynek Jerezben rendezett utolsó fordulójában mindkét futamon másodikként végzett az Open 1000 géposztályban.

“Egyetlen versenyző sem lehet sikeres, ha nincs mögötte egy csapat. Bálint esetében például hat-nyolc ember dolgozik minden nap a saját területén azért, hogy a sportoló fejlődjön. Ennek az energiának, ha jó a versenyző, a köridőn és a sikerességen is meg kell látszódnia” – nyilatkozta Kelemen Krisztián.

A H-Moto Team csapatfőnöke elmondta, az idei évben a cseh New2Project új építésű Yamaha R1-esével szeretnék indítani Kovácsot a Spanyol Superbike Bajnokságban, valamint a hosszútávú világbajnokság (EWC) egyik élcsapatával tárgyalnak az egész éves szereplésről.

Szerző: 

(Fotó: -a-)

Tovább

Versenyzőként és edzőként is az olimpiára gondol az év kick-boxosa

Az egész világot meg akarta hódítani 2020-ban, de közbeszólt a koronavírus, mégsem adta fel a terveit Veres Alex. A 27 éves bunyós fejében korábban még az is megfordult, hogy abbahagyja a versenysportot, de tavalyi eredményeivel elnyerte az év legjobb férfi kick-boxosa címet – adta hírül a Magyar Kick-box Szakszövetség.

A 2020-as évben alig volt vesztes meccse Veres Alexnek, aki a nemzetközi versenyek tavaszi leállításáig közel tucatnyi érmet zsebelt be Európa különböző pontjain. Bár ambíciói nem hagytak alább, a pointfighting szakág klasszisa nem is gondolt arra, hogy a szövetség a koronavírustól terhelt évben is megválasztja a sportág legjobbjait.

„Meglepetés számomra a cím, és nagyon örülök neki. Soha nem voltam még olyan jó formában, mint a lezárások előtt, úgy éreztem, én vagyok az egyik legjobb a világon, és mindent meg tudtam volna csinálni. Az Európa-bajnokságon szerettem volna kvalifikálni a Világjátékokra, és tervben volt többek között egy amerikai verseny is.”

A pandémiát megelőzően megtartott versenyek közül a Watford Open volt az egyik legemlékezetesebb a csepeli sportoló számára, aki négy aranyat hozott el Angliából, megnyerve az összes számot, amelyben elindult.

„Két külön súlycsoportban is győztem, a csapatversenyben is mi lettünk a bajnokok, és a nyílt kategóriában is első lettem. Emlékezetes verseny volt. Reggel kezdtem, és este 9-10 óra felé végeztem, még jó, hogy nem alólam szedték ki a tatamit a szervezők, akik már mentek volna haza. Annyira elfáradtam, hogy este elaludtam a stadionban egy széken” – mesélte a világ- és Európa-bajnok kick-boxos.

A Halker-Király Team sportolójának tavaly év közben sokszor eszébe jutott, hogy éppen milyen versenyen lenne aznap, de ezek hiányában sem pihent: rendszeresen edzett, tartotta a súlyát, és sportága olimpiai ambíciói lebegtek a szeme előtt. Közvetett módon edzőként is ezért dolgozott, hiszen az utánpótlás-nevelésben is tevékenykedik civil munkája mellett, reggel 5-kor kezdve és este 8-kor befejezve a napokat.

„Jó lett volna 2020-ban is minél több bajnoki címet nyerni Magyarországnak, különösen most, hogy a kick-box az olimpia kapujában van. Igaz, hogy én már 35 éves lennék, amikor először a versenyprogramba kerülhetünk 2028-ban, és nem biztos, hogy szívesen bunyóznék 18-20 évesekkel. Viszont a tanítványaim pont jó korban lesznek akkor, és mivel nagyon ügyes és okos gyerekek, nekik jó esélyük lehet egy olimpián részt venni. Annyit mindenképpen jó lenne majd elmondani, hogy azok között voltam, akik folyamatosan taposták az utat a következő generációknak. Ezért az idén is meg kell újulnom, és versenyzőként ugyanúgy meg akarok nyerni mindent, mint ahogy eddig” – fogalmazott 2020 legjobb kick-boxosának választott Veres Alex.

Tovább

Elhunyt Rónaszéki András

Életének 71. évében elhunyt Rónaszéki András, a Magyar Erőemelő Szövetség elnöke. A sportvezető rövid és súlyos betegség után halt meg, adta hírül a Magyar Erőemelő Szövetség.

Rónaszéki András 1950-ben született, 1968 óta foglalkozott az erőemeléssel, 1969-ben volt az első versenye, 1978-ban versenyzett utoljára. Az első nemzetközi bíráskodására 1993-ban Pozsonyban került sor. Nemzetközi első osztályú bíróként hatalmas elismertséget szerzett a nemzetközi, és az európai szövetség köreiben egyaránt. A Magyar Erőemelő Szövetség 1996. február 25-én alakult, első elnökének Rónaszéki Andrást választották, aki azóta is betöltötte a tisztséget. Rónaszéki András áldozatos munkája révén alakultak ki a Magyar Erőemelő Szövetség működésének feltételei. A 2014. évtől kezdve lehetővé tette a para-fekvenyomó szakág csatlakozását a Magyar Erőemelő Szövetséghez. Irányítása alatt 129 világ- és Európa-bajnoki címet nyertek a magyar sportolók. Halála pótolhatatlan veszteséget jelent a teljes erőemelő közösség számára. Rónaszéki Andrást a Magyar Erőemelő Szövetség saját halottjának tekinti.

Tovább

Magyar diadalok fitneszben

Csodálatos győzelmek születtek a Fitness Mania Classic IV. IFBB Elite Pro versenyen, Bikini kategóriában, és a Masters Bikini Elite Pro Világbajnokságon! Karina Gavrikova IFBB Elite Pro Világbajnok lett és Békefi Brigitta megnyerte az Elite Pro Bikini kategóriát! Karina Gavrikovát edzője, Berkes László készítette fel, Békefi Brigittát pedig Veres Tamás.


Az eredmények:
Békefi Brigitta: IFBB Elite Pro Bikini Fitness 1.hely
Karina Gavrikova: IFBB Elite Pro World Master Championship 1.hely
Karina Gavrikova: IFBB Elite Pro Bikini Fitness 5. hely
Az amatőr szekcióban szintén szép eredmények születtek:
Sebők Julietta: Bikini -169. 2.hely
Miterli Mariann: Wellness 3. hely
(fotó: Fitnessandmass)

Szerző: 

Tovább

Legendás autóval versenyez jövőre Nagy Norbert

A magyar autósport rajongók számára egy jól ismert autóval indul jövőre a FIA hegyi Európa-bajnokságon Nagy Norbert. A túraautó-Európa-bajnoki 2. helyezett pilóta, azzal a Mitsubishi Lancer Evo VI -tal versenyez majd, amellyel annak idején Turán Frigyes nyert bajnoki címet a gyorsasági szakágban.

„Ez igazából egy gyári autó, amit a Mitsubishi rallye autóit építő Rallyart nevű cég épített, de nem rallyra, hanem pályára. Mi természetesen újjá építjük, vadonatúj versenyautó lesz belőle.” -kezdte lelkesen Nagy Norbert.

„Szeretnénk jövő tavasszal már tesztelni, hogy amikor elindul a bajnokság akkor győzelmi esélyekkel szállhassak harcba. Korábban a Szilveszter Rally-n már többször vezettem négykerék-hajtású Mitsubishiket, de ott nem az idő volt a legfontosabb, hanem az élmény és míg azok az autók 300 lóerősek voltak, ez most 550 lóerős lesz és mindössze 1000 kg.” -fejezte be mosolyogva a magyar pilóta.

Tovább

Díjazták a legjobbakat

A Magyar Búvár Szakszövetség rendhagyó módon adta át az "Év Sportolója" díjakat. Az online díjkiosztón ezúttal a 2019-es teljesítmények alapján vehették át az elismeréseket, és fogadhatták a gratulációkat a sportemberek. A szövetség információi szerint az érintetteknek már el is küldték a díjakat.

Az online eseményen Papp Gábor, a Magyar Búvár Szakszövetség elnöke beszédében kiemelte a koronavírus járvány miatt alaposan elhúzódott a 2019-es év méltatása. Az elnök hozzátette: a sportemberek a világjárvány ellenére optimisták és tele vannak tervekkel, alig várják, hogy a 2021-es évben, a nagy világversenyeken bizonyíthassanak.

A 2019-es év eredményei alapján Év Sportolója díjat kapott:

Uszonyosúszás

Senánszky Petra

Bukor Ádám

Linzenbold Zsófia (Junior)

Cséplő Kelen (Junior)

Tájékozódási Búvárúszás

Hatházi Katalin

Balázs Péter

Májer Zsófia (Junior)

Szász Tamás (Junior)

Víz alatti rögbi:

Juhász Manuela

Klima András

Szűrös Márton Péter (Junior)

Tovább

Veres Alex és Nagy Rita lettek az év kick-boxosai

A férfiaknál Veres Alex, míg a nőknél Nagy Rita lett 2020 legjobb hazai kick-boxosa. Mivel a koronavírus járványhelyzet miatt az esztendő nagy versenyeinek többsége elmaradt, a két sportoló elsősorban jó év eleji eredményeinek köszönhetően érdemelte ki a kitüntető év sportolója címet. Mindketten első alkalommal lettek a legjobbak – adta hírül a Magyar Kick-box Szakszövetség.

A szövetség pontszámítási rendszere alapján a férfiaknál Veres Alex kiemelkedett a mezőnyből. A 2020-as esztendőt világklasszis formában indító csepeli kick-boxos minden versenyéről, amelyen elindult, aranyéremmel, aranyérmekkel tért haza. A Halker-Király Team pointfightingban jeleskedő bunyósa nemcsak saját, 79 kg-os súlycsoportjában szerzett elsőségeket, hanem a 84 kg-osok között, a súlycsoportoktól független nyílt kategóriákban és csapatversenyben is diadalmaskodott. Veres Alex sikerrel járt az olaszországi Európa-kupán, az angliai Watford Openen, a görögországi Athens Challenge-en, valamint az év legrangosabb megrendezett viadalán, az írországi világkupán, az Irish Openen is.

A nőknél Nagy Rita bizonyult a legjobbnak. A Szegedi Combat D Sportegyesület kiválósága több szabályrendszerben is eredményes volt: a horvátországi Karlovacban megrendezett Európa-kupán és a Szlovák Openen is a dobogó legfelső fokára állhatott fel.   

Tovább

MEFS: Nagy tervek az élsporttól a mindenki sportjáig!

„Az egyetemeken, főiskolákon tanuló hallgatók a jövő döntéshozói!” Ezt az alapigazságot sokat hallhattuk az elmúlt időszakban. Innen kiindulva nem mindegy, hogy a jövő generációinak milyen értelmiségi háttere lesz, és az milyen értékeket tud közvetíteni. A Magyar Egyetemi – Főiskolai Sportszövetségnél (MEFS) 2020-ban tisztújítás volt. Prof. Dr. h. c. Mocsai Lajos lett a szövetség elnöke, új bizottságok alakultak, újragondolták a MEFS stratégiai feladatait, felpörgetnék a Magyar Egyetemi-Főiskolai Országos Bajnokságokat (MEFOB). Minderről Juhász Pétert, a MEFS új főtitkárát kérdeztük.

Egyre hangsúlyosabbak a MEFOB-versenyek. Egyre több sportág nagyversenyein találkozhatunk azzal, hogy egyben MEFOB-verseny is. Milyen lépésekkel törekszenek arra, hogy ezek a versenyek még népszerűbbek legyenek?

Örülök annak, ha ez kívülről is így látszik, bár valójában még csak az út elején járunk. Ha a fejlődés ívét szeretnénk meghatározni, akkor távlatilag a 2024-es év lebeg a szemünk előtt. Erre a négyéves időszakra ugyanis jelentős kormányzati támogatást kapunk a MEFOB-ok minőségének fejlesztésére. 2024-ben pedig Európai Egyetemi Játékokat rendez Miskolc és Debrecen, ahol nem lehet más célkitűzése az egyetemi sportban dolgozók számára, mint hogy a rendezés és az eredmények tekintetében is felejthetetlen eseménynek tudjunk helyet adni.

Lehet tudni konkrét dolgokat is?

Bár az egyetemi sportolók körében ismert és elismert verseny a MEFOB, a résztvevőkön kívüli ismertségén javítanunk kell. Szeretnénk, ha – sportágtól függetlenül – az országos döntők az egyetemi sport ünnepei lennének, külsőségekben és színvonalban egyaránt. Természetesen vannak olyan események és sportágak, amelyekben könnyebb a közvélemény számára is észrevehető fejlesztéseket végrehajtani: rövid távon tehát az a cél, hogy ezen sportágak esetében már a közeljövőben is változtassunk. Több országos sportági szakszövetséggel közösen azon dolgozunk, hogy jelentős eseményekhez tudjunk egymást erősítve kapcsolódni, nagyon bízunk benne, hogy ezt már közönség előtt fogjuk tudni megtenni a 2021-es évben.  

Létszámukat tekintve melyek a legnépszerűbb MEFOB-versenyek?

Nem meglepő módon a csapatsportágak a legnépszerűbbek: egyrészt – ahogyan azt Mocsai Lajos elnök úr is több helyen említette – ezen sportágaknak a legnagyobb a közösségteremtő ereje, a fiatalok pedig vágynak arra, hogy közösségbe tartozzanak. Több, mint 30 csapattal indult útjára az idei egyetemi kosárlabda-bajnokság, futsalban pedig több, mint 20 csapat fogja összemérni tudását az előttünk álló tanévben. Figyelemre méltó azonban, hogy több mint 40 MEFOB-ot írunk ki egy évben, és ezek között nagyon sok olyan sportág van, amely minden évben résztvevői rekordot dönt, és rendkívül színvonalas versenyt hoz évről évre. Ha szabad, akkor nem csak a több szempontból sem ideális 2020-as évből indulnék ki, bár itt is találkoztunk roppant izgalmas és jó hangulatú versennyel, elég csak a Sárkányhajó MEFOB-ra gondolni, ahol jellemző volt az izgalmakra, hogy célfotó döntött a helyezésekről. De említhetném a Frizbi MEFOB-ot, ahol rekordszámú egyetemi csapat vett részt. A korábbi évekből – és ez reméljük a jövőben sem fog változni – számos országos bajnokság hozott rendkívül színvonalas, és létszámát tekintve kimagasló versenyt: több százan vesznek részt a Judo MEFOB-on, az úszók versenyén számos világsztár megfordul egyetemi színekben, népszerű a Vívó MEFOB is. Végül ne felejtsük el azokat a versenyeket se, amelyek az előbb említett sportolói létszámot ugyan nem hozzák, de dinamikusan növekszik évről évre a résztvevői létszám. 

Az Egyetemi Világjátékok (korábbi nevén Universiade) meghatározó eseménynek számít a MEFS életében. Jövőre ismét megrendezik a multisport eseményt. Mit lehet tudni az előkészületekről?

Bízva a járványhelyzet javulásában 2021. augusztus 18-29 között – az olimpia után - a tervek szerint megrendezésre kerül az Egyetemi Világjátékok a kínai Chengduban. Tizennyolc sportágban rendezik meg a versenyeket, a MEFS már október elején tájékoztatta az érintett sportszövetségeket az esemény előkészületeiről, a Nemzetközi Egyetemi Sportszövetség (FISU) által szabott részvételi feltételekről. A 2021. évi eseményen az 1996. január 1 – 2003 december 31. között született, felsőoktatási hallgatói jogviszonnyal rendelkező magyar állampolgárok vehetnek részt. Jelenleg zajlanak a sportági egyeztetések a szövetségek vezetőivel, eddig 9 sportág jelezte részvételi szándékát. Összességében 13-14 sportág, és 150-200 fő részvételére számítunk, január 18-án kell leadnunk az elvi nevezéseket, mely egyben a sportágankénti részvételi szándék megerősítése, bízunk benne, hogy addigra valamennyire letisztulnak a koronavírus járvány okozta, sportot is jelentős mértékben érintő kaotikus állapotok. A sportági előkészületekkel párhuzamosan zajlik az utazási lehetőségek feltérképezése, a hivatalos utaztató partner kiválasztásának előkészítése. A szövetségi egyeztetések során – figyelembe véve a folyamatosan átalakulóban lévő nemzetközi versenynaptárt is – arra törekszünk, hogy minél nagyobb számban tudjanak részt venni az Egyetemi Világjátékokon éremesélyes versenyzők, ezáltal az éremtáblán is lehetőség szerint előkelő helyen végezzen a magyar csapat.

A Téli Universiade a tervek szerint 2021 januárjában került volna megrendezésre Luzernben, Svájcban, de a járvány miatt el lett halasztva. A nemzetközi sportszövetségekkel és az egyetemi sportszövetségekkel egyeztetve azonban sikerült új időpontot találni, ez alapján a naptári évet tartva, a következő téli szezon elején, 2021. december 11-21. között kerül megrendezésre az esemény. Előreláthatólag minden idők legnépesebb magyar küldöttsége vehet részt, amennyiben a FISU jóváhagyja mind a női, mind a férfi egyetemi jégkorong-válogatottak részvételét a többi sportág mellett. Tehát a téli játékok – a halasztás miatt még Téli Universiade néven – a tervek szerint 2021. december 11-én kezdődnek Luzernben.

Sokáig a sportban tevékenykedők azt hangoztatták, hogy a fiatalokat fel kell állítani a számítógépek elől. Ergó: a sport a virtuális világ "vetélytársaként" volt jelen a köztudatban. A MEFS-nél az utóbbi időben felértékelődött a digitalizáció és az e-sport fontossága. Milyen tervek vannak arra, hogy ezek a területek minél eredményesebben beépüljenek a sportba? Vagy ez a cél?

A 2020-as évben az egész világ az online térbe költözött, így nem lenne túl szerencsés, ha a digitalizáció létjogosultságát pont most kérdőjeleznénk meg. Egyébként pedig sok sikert, hogy a mostani egyetemistákat felállítsuk a virtuális valóságtól. Azt se felejtsük el, hogy a 2010-es évek óta már a felsőoktatásba került egy olyan generáció, amely részt vett a mindennapos testnevelés rendszerében, illetve a TAO rendszernek és a Kiemelt Sportágfejlesztésnek köszönhetően rengeteg rendszeresen sportoló kerülhetett be a felsőoktatásba. Ezért ezzel a generációval már mást, és máshogyan kell kommunikálni. A digitalizáció jelenléte mindannyiunk életét meghatározza és segíti, így van ez a sportban is: számtalan eszköz, applikáció, technológia segíti az élsportot és a szabadidősportot egyaránt, így markáns szerepet kell vállalnunk itt, az egyetemekhez kapcsolódó, sportot is érintő digitalizációs fejlesztéseket a MEFS-nek hangsúlyosan kell képviselni.  Hasonlóan vélekedek az erőszakmentes e-sportról is: az, hogy a szabadidő eltöltés ezen formájába is meg tudjuk jeleníteni a sportot, ebbe a szegmensbe is ott lehetünk, inkább lehetőségként élem meg, mint veszélyként. A megoldást én abban látom, hogy megfelelő kereteket teremtsünk ezeknek a platformoknak, legyünk jelen, határozzuk meg közösen az irányokat, figyeljük a trendeket.  Azzal követnénk el a legnagyobb hibát, ha azt mondanánk, hogy ezzel a területtel nem érdemes, nem kell foglalkozni, ez nem sport, csak bambulás a monitor előtt. Számos kutatás bizonyítja, hogy a monitor előtt végzett sport ösztönzőleg hathat a „rendes” sport kipróbálására is, meghozhatja a kedvet annak űzésére. Sokan vannak olyanok is, akik a különböző sportágakban, testmozgásban nem találta meg a számításait, nem volt sikerélménye, itt viszont megtalálta azt, amit a sporttól nem kapott meg. Arról nem is beszélve, hogy a top gamerek komoly fizikai edzésmunkát végeznek azért, hogy a koncentrációjuk ne lankadjon a hosszú versenyek alatt. Összegezve: ha jól használjuk az e-sportban rejlő lehetőségeket, megfelelően kommunikálunk a szereplőkkel, akkor előnyünk származhat ebből, ezért az erőszakmentes e-sporthangsúlyosan meg fog jelenni a MEFS mindennapjaiban is.

Tisztújítás volt a MEFS-nél a nyáron. Mit lehet tudni a felállt bizottságokról, amelyek segítik a szövetség munkáját?

Így igaz, az elnökség a szeptemberi ülésén döntött a következő négy év bizottsági struktúrájáról, valamint a bizottsági elnökökről, az októberi alkalmon pedig az elnökök beszámoltak a tervezett tagságról, valamint a vázolták a működési kereteket és a stratégiai irányvonalakat. Az év végi elnökségi ülés egyik központi témája pedig a tervezett szakmai munkaterv részletes megvitatása és az előttünk álló évek tervei, elérendő céljai kerülnek majd bemutatásra.

A következő négy évnek 7 bizottsággal, két testülettel és két konkrét projektcsapattal vágunk neki. Kiváló kutatók, sportszakemberek, az egyetemi sportélet szervezői és motorjai, valamint számos külső szakértő lett felkérve arra a munkára, amit csak így, közösen fogunk tudni elérni. Hiszem, hogy minden területen fogunk tudni fejlődni: nemzetközi színtéren, a tudományos életben, a képzések fejlesztésében, az élsportban és a szabadidősportban egyaránt szükségünk és lehetőségünk van a további fejlődésre. Annak érdekében pedig, hogy ezeket a hatásokat felerősítsük és megfelelően tudjunk róla a nyilvánosság felé is beszélni, az Elnökség döntött arról is, hogy létrehozza a Kommunikációs és Marketing Bizottságot, ahol – ha szabad így fogalmaznom – a szakma nagyágyúi ültek egy asztalhoz és kívánják segíteni az egyetemi sportot. 

Elkészült a HAT 3.0, azaz a Hajós Alfréd Terv 3.0. Mit kell tudni erről a dokumentumról?

A nevéből kiolvasható, hogy ez a MEFS harmadik ilyen stratégiai dokumentuma. Az előző kettő  2013-tól határozta meg a fejlesztések fő irányait, ezt kellett 7 év után némileg finomhangolni, kiegészíteni. Számos területen kiemelkedő sikereket ért el a MEFS az elmúlt időszakban, de látni kell, hogy 7 év alatt egy generáció megfordult a felsőoktatásban, és olyan változások történtek körülöttünk, olyan trendek jelentek meg, amire a MEFS-nek is reagálnia kell:

-        Globális kihívásokkal találkozunk: gondolom nem kell említenem külön, hogy most is egy ilyenben vagyunk. Átalakulóban a felsőoktatás rendszere Magyarországon és a világon egyaránt, ehhez kell alakítanunk a stratégiát.

-        A lakosság fizikai aktivitása jelentős mértékben nem változott, a rendszeresen sportolók aránya az egyetemisták körében kevéssel 25% felett van (ez a heti 150 percet sportolók), a maradék 75%-ból 50% szinte semmit mozog. Ösztönözni kell tehát a fiatalokat arra, hogy tegyenek az egészségükért. És az is biztos, hogy más megközelítés szükséges, mert ez az arány évek óta nem változik szignifikánsan, tehát valamit biztosan rosszul csinálunk. A jövő értelmiségéről beszélünk, aki a munkaerőpiacra kikerülve – mondjuk vezetőként – azt az attitűdöt fogja képviselni, amiben szocializálódott.

-        A primer prevencióra nagyon nagy hangsúlyt kell fektetnünk a következő időszakban. Fontos megértetnünk a fiatalokkal, hogy az egészségük az élet minden területére kihatással van: koncentráció, teljesítőképesség, munkabírás, szociális kapcsolatok, családalapítás, egyszóval a teljes embert befolyásolja. A rendszeres testmozgás mind hatással van ezekre: kitartás, döntésképesség, megküzdési stratégiák, csapatszellem, magabiztosság, siker és célorientáltság – ezeket mind megkapjuk a sporttól, fontos tudatosítani a fiatalokban, hogy ezek nélkül a képességek nélkül nem fognak tudni hosszútávon érvényesülni a munkaerőpiacon.

-        Említettem a felsőoktatásba belépő új generációt – nekik mást, máshogyan kell kommunikálni, itt óriási szerepet kap a digitalizáció: e-sport, mérés-értékelési rendszerek, applikációk, kapcsolattartás új formái – ezeket mind használnunk kell, erre számos megoldással szolgál a Hajós Alfréd Terv 3.0.

-        Egészségfejlesztő egyetemek hálózatának kiépítése – A Nemzetközi Egyetemi Sportszövetség (FISU) indított egy értékelési, minősítési vagy audit rendszert, a csatlakozó egyetemek egy komplex lista alapján világítják át a FISU-val közösen egyetemüket, majd az eredmények ismeretében jelölik ki a fejlesztések irányait, amit később a nemzetközi szövetség pontoz, és különböző minősítéseket lehet kapni. A campusok értékelésénél nem csak a sportélet aktivitása számít a komplex szempontrendszer még olyan területeket is érint, mint: táplálkozás, betegségmegelőzés, mentális és szociális egészség, kockázati magatartás, környezet, fenntarthatóság, társadalmi felelősségvállalás.

Jelenleg két egyetem csatlakozott a programhoz, de másik négy egyetemmel is előrehaladott tárgyalásokat folytatunk, illetve a közeljövőben egy erre vonatkozó együttműködési megállapodás is aláírásra kerül a nemzetközi és a magyar szövetség között. Célunk, hogy minél több egyetem csatlakozzon a programhoz. Végül a kettős életpálya modell érdemi beindítása is hangsúlyosan megjelenik a HAT 3.0-ban, fontos, hogy megfelelő körülmények mellett tudjanak készülni az egyetemeken az élsportolók, természetesen a tanulmányaik folytatása mellett.

A HAT 3.0 egyik kiemelt eleme a kettős életpálya bevezetése. Milyen lehetőségeket nyújthat egy felsőoktatásban tanulónak a modell?

Általános jelenség az élsportban, hogy a fiatal sportoló 18 éves kora környékén egy nagyon komoly választás elé kerül: sportban maradás vagy továbbtanulással felkészülés a civil életre. Ebbe a rendkívül érzékeny élethelyzetbe kapcsolódik be az egyetem, mely ennek a dilemmának az eldöntésében – egy megfelelően összeállított támogatási rendszer felmutatásával – komoly segítséget nyújthat. Ezt a duális karriert támogató feltételrendszer kialakításával lehet elérni, mely figyelembe veszi az élsportolók speciális, csak erre a korszakra jellemző igényeit. A magas fizikai és mentális terhelés következtében szükségük van az egyetemi képzési programok rugalmas megállapítására, érdekeik képviseletére a felsőoktatási környezeten belül, a szakok közötti és a kredittranszfer rendszer megfelelő alakítására, tanácsadásra és útmutatásra a képzési program szervezésében. Olyan sporttámogatási- és ösztönző rendszert kell tehát kialakítani, mely segítségével az adott egyetemre felvételt nyert élsportoló a tanulmányai mellett sportkarrierjét is eredményesen folytathatja, részben vagy egészben az egyetem sportegyesületének színeiben. Azt gondolom, hogy élsport nélkül nincs szabadidősport. Szükségünk van az egyetemeken is olyan példaképekre, akik közöttünk járnak, akiknek lehet szurkolni. Ez erősíti az egyetemi identitást, pozitív hatással lehet az egyén sportolási szokásaira, közösséget teremt, magyarán mindannyiunk érdeke, hogy az egyetemi élsportot ebből az irányból is segíteni tudjuk.

A MEFS főtitkáraként tevékenykedik. Röviden mit kell tudni önről? 

Sportmenedzserként végeztem a Testnevelési Egyetemen, innen lehetőségem volt 4 évig a jégkorong sportágban dolgozni, szemtanúja voltam a krakkói csodának, és nagyon sokat tanultam a sportágról és a szövetség működéséről. Másfél évet tölthettem ösztöndíjjal az Amerikai Egyesült Államokban, ahol vezetőképzésben vettem részt, valamint betekintést nyertem az ottani egyetemi sportélet működésébe is. Miután hazaköltöztem, főosztályvezetőként dolgoztam másfél évig a Sportért Felelős Államtitkárságon, itt az utánpótlás-nevelésre láthattam rá meglehetősen mélyen, végül pedig a Nemzeti Közszolgálati Egyetem Sportirodáját vezettem addig, amíg a jelenlegi feladat meg nem talált.

Hatalmas megtiszteltetés egy 113 éves szervezet vezetőjeként dolgozni, szolgálni az egyetemi sportot. Nehéz, de szép feladat, amelyhez kellő alázattal állok hozzá. Ambiciózus terveink, szép céljaink vannak, amelyeket el szeretnénk érni. Ehhez pedig az kell, hogy az egyetemi sportért dolgozók is valódi közösséget alkotva végezzék munkájukat. Nekem ezzel az is a célom, hogy az egyetemi sport közege és a Szövetség egy olyan klub legyen, ahova szeretnének minél többen csatlakozni és rangja is van annak, ha valaki a közösségünk tagja. Korábbi és jelenlegi olimpiai, világ és Európa-bajnok sportolók, sportvezetők, állami vezetők, hallgatók tízezreit képző testnevelők, edzők, professzorok, tanárok mind-mind részesei voltak az elmúlt 113 év történéseinek, bízzunk abban, hogy a következő száz év is hasonlóan sok, vagy még több sikert tartogat számunkra.

(VPB Kommunikáció)

Tovább